(Sokadszori próbálkozás.) Szóval Athens Atlantától  2 órára található természetesen még Georgiában, úgyhogy az időjárás ugyanaz, pokoli meleg. A város a nevét nem viccből, vagy véletlenségből kapta, nagyon is tudatos az egyezés. Az úgy volt, hogy az 17OO-as évek végén az University of Georgia volt Amerika első számú, azaz legjobb egyeteme. És ha már ez így volt, akkor elkezdtek a helyiek gondolkozni, hogy ugyan minek nevezzék már az egyetem köré szerveződött várost. És arra jutottak, hogy mivel ilyen pengék ők is a nevélésben, oktatásban, mint az athéniak voltak, evidens, hogy ők is Athens lesznek. Elvégre rokonlelkek, és szerények, mert amerikaiak... Szóval elnevezték a várost Athensnek, de nem érték be csupán ennyi hasonlósággal, próbálták az ismerősök építészetét is importálni. Íme az egyetem épületei.

Ilyenekből jó sok van, és tényleg nagyon szépek.

De van ám egy kedves házőrzője is a georgiai egyetemnek, ez pedig a bulldog. A városban mindenfelé bulldogokkal találkoztunk, úgyanúgy mint otthon a tehenek, mind más mintára festett. Ez itt éppen nem olyan, bronzból van. Hogy miért bulldog meg sas az amerikaiak jelképe? Én azt nem tudhatom. De gondolom nem lenne elegáns nemzeti jelképnek pl. egy pulyka, amit hálaadáskor még le is vágnak (bár régen egy amerikai híresség erre javasolta lecserélni a sast). Egy büszke, szabad, erős sasmadár az már mást sugall, hogy a bulldogról ne is beszéljek...:)

Athensnek volt egy tenyérnyi kis belvárosa is, ami mégis valami... vagy inkább azt mondom, hogy nem semmi...:) kávézókkal, éttermekkel, bárokkal, üzletekkel és rengeteg diákkal.

Aztán meg vannak az 18OO-as évek végéről, 19OO-as évek elejéről fennmaradt nagyon szép házak. Fönt a Bond ház látható 1893-ból.

Park-Soule ház - 19O7

Meeker-Pope-Barrow ház - 1859

Ami viszont a legjobban tetszett az ez a fa volt. Vagyis az elődje. Mert az úgy volt, hogy élt egyszer egy ember aki nagyon szerette a fáját. És mivel nagyon szerette a fáját, úgy végrendelkezett, hogy bármi is történjék a házával vagy a földjével, ennek a fának meg kell, hogy maradjon egy 8 lábnyi terület örökös joga. Azért hívják ezt a fát, "a fának aki birtokolja saját magát". Az eredeti fa mára már nem él, de az amik ezt is ügyesen megoldották, ültettek egy másikat a helyébe. Most ez élvezi a kiváltságot. Ha jól megnezitek a képet, láthatjátok, hogy a 8 lábnyi terület gondosan körbe van kerítve, és emléktábla is hírdeti a fa jogait...

Aztán még délután ellátogattunk egy botanikus kertbe, de a nagy forróság miatt nehezen bírtam a strapát, (persze, mint mindig...) szóval majd az ősz folyamán visszatérünk ide, mert érdemes. Volt szoborpark is a kertben, itt bohóckodtunk kicsit. Nem csak szobrok, hanem a világ szinte minden részéről voltak itt növények, még a büdöske is nagy megbecsülésnek örvendett.

A kedvencem pedig a gyógynövénykert volt... Micsoda illatok... Athens kedves hely, még visszatérünk.

 (That was easy!:) Már ha elmenti...)